Török Gábor langyosnál is langyosabb ún. politikai elemzéseit ki kellett már írnom magamból, mert régóta bassza a csőrömet az óvatoskodásnak ez a mesterfoka, amely szintű semmitmondás még meteorológusoknál tavasztájt sem tapasztalható, ráadásul professzionális teljesítményként van eladva.
Mivel nem vágyom sem az irodalmi lexikonba bekerülni, se nem fizetést nem húzok leütött karakterszám után, és nem utolsó sorban a szívem is úgy diktálja, hogy ne irigységgel, hanem szeretettel forduljak embertársaim felé, ezért aztán mindig csordultig tel' keblem örömvel, ha helyettem írnak meg egy témát, ráadásul vállalható színvonalon, így most is.
Édes Néném,
mindig érdeklődéssel figyeltem azokat a szelíden óvatos elemzéseidet, amelyekben a legordasabb és -cinikusabb húzásokban is képes voltál meglátni a lágyító humánum lehetőségét, és az „egyrészt-másrészt” dekázással döntetlenre menteni a menthetetlent is.
Olvasnivaló: Sánta kutyák ügetője avagy válasz Török Gábornak - Pézsma blog
Most, hogy a probléma míves módon megfogalmazásra került, és itt még mindenképpen megemlíteném a Török Gábor Smiling Behind People című képfolyamot is, ahonnan illusztrációnk származik, nem maradt számomra más, mint a fikciós műfaj. Elképzeltem, hogyan kommentálta volna Török Gábor a történelem különböző eseményeit kortárs politikai elemzőként.
Bár Dózsa György "büdös paraszt" jelzővel történő felcímkézése az uralkodó elit jobbágyásággal szembeni meglehetősen éles szembenállását jelzi, a tüzes vaskorona szimbólum azonban egyben Dózsáék partnerként történő elismerésének gesztusa is, amely egy jövőbeni, egyenlő felekként lefolytatandó tárgyalás lehetőségét vetíti elő.
A Német Birodalom egyre markánsabb érdekérvényesítő hozzáállása, amellyel a saját és szövetségesei ügyeit kezeli, semmiképpen nem értelmezhető egy háború felé vezető út első lépésének, inkább csak kirakatpolitizálás, amely a világháború elvesztése okozta lelki sebek begyógyításául szolgál. Ezt jól példázza a határok módosításának békés módja, amelyet az anschluss esetében népszavazás előzött meg, Magyarország vitás ügyeinek rendezésekor pedig Németország csak közvetítő szerepet vállalt, a határrevízió konkrét részleteit mindig az érintettek alakították ki közös megegyezéssel.
A kérdés most az, hogy István a nemzetiségek ügyében elfoglalt megengedő álláspontjához hasonló türelemmel kezeli-e a vallásét. A keresztény vallás, amellyel még István is csak ismerkedik, a szeretet és a megértés vallása, ám az ideológiát könnyen felülírhatja az egyházi lobbi érdeke. Azonban ne feledjük, Koppány támogatottsága még így is nagyon erős, Istvánnak nem érdeke erőszakos eszközök bevetése, mert egy esetleges fegyveres konfliktus kimenetele az erőviszonyok alapján nagyjából kétesélyesnek nevezhető.
Akinek van kedve, a kommentekben kiélheti saját törökgábor-elemzési hajlamait.
Az utolsó 100 komment: