A kanyarban nem vagyok lite-os kis sztorijaimmal a színésznőkhöz képest, és a legkisebb testi-lelki károsodást nem szenvedtem el miattuk, de az eseteimnek van olyan tanulsága, amire azért fel szeretném hívni a figyelmet.
A kurva
Kezdjük a közelebbivel: történt vala, hogy egy kurva leszólított az utcán, és közben megsimogatott a kezével a sliccem környékén. Udvariasan elutasítottam, majd ment mindenki a dolgára. Ami zavart, hogy bár akaratomon kívül, és csak az ajánlattételi szakaszra, de egy kurvázás része lettem, amely tevékenység nagyon-nagyon távol áll tőlem. Nagyjából azonnal túltettem magam rajta, tanulság nincs.
A buzi
Ősz volt, de még jó idő, ezért a vastag pulcsimat a derekam köré csavarva, álltam ki stoppolni. Időben elindultam, mert nem volt túl messza a cél, de a főútról le kellett térni, és ott még hátra volt 1-2 km a buli helyszínéig, felkészültem rá, hogy azt esetleg le kell gyalogolni. Kisvártatva két dekoratív, látásból ismerős lány is kiállt stoppolni, intettünk egymásnak, valószínűleg ők is ugyanoda mentek, drukkoltam nekik, hogy gyorsan kapjanak fuvart, hogy aztán végre én következhessek. El se hittem, hogy nekem álltak meg először. Átlagnál kicsit jómódúbb, középkorú úr vett fel. Útközben beszélgettünk, megkérdezte, nem ismerjük-e egymást, nem szoktam-e a pályaudvarnál lenni, mintha onnan ismerős lennék neki. Ezt nagyon nem értettem. Majd mesélt magáról, elmondta, hogy éppen válik, meg hogy nőgyűlölő, és valahol ennél a pontnál, hopp, megfogta a tökömet. Ha jól emlékszem, csak eltoltam a kezét, egyrészt finom úriember vagyok, másrészt egy mozgó jármű sofőrjét nem jó ötlet inzultálni, de legfőképpen tökéletesen meglepett a dolog, és teljesen tanácstalan voltam, ezért választottam a tiltakozásnak ezt a suta, de ugyanakkor talán optimális módját. Hősünk utána már nem próbálkozott effélével, talán még beszélgettünk erről-arról, hová megyek stb. Amikor a bekötőúthoz érkeztünk, ahonnan nekem még hátra volt pár kilométer, megálltunk, megköszöntem a fuvart, és miközben szálltam ki, még utánam szólt:
- Ha összejött volna valami, akkor egészen végig elvittelek volna!
Ezen már röhögnöm kellett, nem hiszem, hogy van olyan lusta ember, aki egy kis séta megúszása végett próbára tenné a szexuális orientációját. Leesett, hogy az út közben bedobott "nem ismerjük egymást valahonnan?" egy rossz csajozós duma, amit most én kaptam meg az arcomba, és belém nyilallt, hogy az efféle közeledés, kezdve a rossz szövegtől egészen a nem kért simogatásig mind-mind arra utal, hogy az illető mennyire lenézi a kiszemeltjét, nem úgy tekint rá, mint egy lehetséges partnerre, hanem úgy, mintha valami endboss lenne, amit pár bejáratott technikával (szöveg, simi) meg lehet puhítani annyira, hogy ellenállása megtörjön, és be lehessen mártani a kiflit. Nem mondom, hogy ekkor határoztam el, de ez az élmény megerősített abban, hogy soha nem fogok ilyen lenéző módon beszélni a nőkkel. Ti se tegyétek, gyerekek!
Utolsó kommentek