Néhány éve kezdtek feltünedezni a legkülönbözőbb oldalakon Creative Commons feliratok és logók, amelyek - a szabad kultúra ideológiájával a háttérben - az alapvetően tiltásra épülő szerzői jogi rendszerben nyújtanak nagyobb felhasználási szabadságot. A Creative Commons kialakulásáról és helyzetéről egy sajtos-tejfölös lángos fölött beszélgettünk el Kelényi Attilával, az egyik hazai szervezővel, aki a május 2-i New Tech Meetupon tart a CC-ről villámelőadást.
RE: Egy kis történelem: honnan indult a Creative Commons, mi hívta életre?
KA: Úgy indult, hogy Lessig, egy amerikai jogászprofesszor és néhány hasonlóan gondolkodó társa, úgy gondolták, hogy kéne valamilyen alternatíva azoknak, akik rugalmasabban engedélyeznék műveik felhasználását. Itt van az internet, ahol sokan már nem csak fogyasztók, hanem szerzők is. Rengeteg olyan tartalom, mű születik, amelyeket meg akarnak osztani egymással, és szeretnék ha szabadon terjednének, fennmaradnának, akár átdolgozott formában is. A hagyományos gyakorlat viszont az ismert (c) jel, illetve a "Minden jog fenntartva" felirat feltűntetése volt, ami inkább tiltás, mint engedély, hiszen lényegében azt jelenti, hogy minden egyes felhasználáshoz külön engedélyt kell kérni a jogtulajdonostól. Tehát erre kerestek megoldást, hogy legyen egy egyszerű "eszköz" a szerzők kezében, amivel jelezhetik, hogy pl. "nem bánom, ha lemásolod, terjeszted, sőt, örülök neki". A szabad szoftveres licenszek mintájára kitaláltak egy könnyen alkalmazható, több komponensből álló engedélysablont és elérhetővé tették a weben.
RE: Mennyiben fedi ez a szerzői jog által "kezelt" területet?
KA: Ezt sokan félreértik: nem egy új szerzői jogi rendszerről van, csupán egy rugalmasabb engedélyről. Bárki készíthet saját licenszet, csak ahhoz kéne egy kis képzettség, vagy egy ügyvéd, egy kis utánajárás. Ezt viszont igényei szerint - mit kíván engedni és mit nem - néhány kattintással elkészítheti bárki és kiteheti az alkotása mellé. Azt, hogy erre igény van, az mutatta, hogy néhány év alatt rengetegen kitették az ikont, használják a licenszet.
RE: Miből, kikből áll a Creative Commons?
KA: Szűk értelemben egy licensz, tágabb értelemben egy nonprofit szervezet és nemzetközi mozgalom.
RE: Mekkora ez a szervezet?
KA: Alapvetően egy nagyon decentralizált szervezetről van szó. A központban közvetlen alkalmazásban csak néhány jogász és az adminisztráció áll. Minden országban helyiek dolgoznak a bevezetésen, lényegében önkéntes munkában. A Creative Commons csak a licenszekkel foglalkozik, mellette megalakult az iCommons, amit a nemzetközi együttműködés céljából hoztak létre, és sokféle CC-hez köthető projektet támogat.
RE: A honosításnál maradva, hogy került a CC Magyarországra?
KA: Úgy gondoltam, hogy ez a CC milyen jó ötlet, meg kellene csinálni itthon is. Az oldalukon olvastam a honosításról, úgy tűnt, hogy ez nem olyan nagy ügy, és írtam nekik. Válaszoltak, hogy nem olyan egyszerű - kell egy helyi szervezet, amelyik mögé áll, kell egy jogász, aki felügyeli a fordítást és biztosítja, hogy illeszkedjen a helyi jogi környezethez. Kiderült, hogy éppen abban az időben Bodó Balázs is próbált egy jogászt találni a honosításhoz, és egymástól teljesen függetlenül rátaláltunk Dudás Ágira. Egy hét múlva már egy asztalnál tervezgettük a részleteket.
RE: A magyar CC az micsoda, egy egyesület?
KA: A MOKK, illetve az egyetem, mint intézmény állt a honosítás mögé, hivatalosan ez az anyaszervezet hivatalos itthoni partnere. Igazából jelenleg még nincs egy különálló szervezet, ami hazai CC Magyarországként lenne aposztrofálható, de talán nincs is rá szükség. Terveztünk létrehozni egy alapítványt, de egyelőre ez halasztódik. Van néhány lelkes és aktív ember, például Bodó Balázs, Szakadát István a MOKK-ból, Gyenge Anikó és Dudás Ági, a jogászaink, és én. Ez persze a szűkebb kör, sokan segítettek alkalmanként, vagy rövidebb időszakra csatlakoztak egy projekthez.
RE: Miből áll a jelenlegi tevékenységetek?
KA: A honosítás után, jelenleg még mindig az evangelizáció fázisánál tartunk, így főleg igehirdetésből és tájékoztatásból. A hazai CC honlapján adunk hírt a fejleményekről és a nyilvános levelező-listáján válaszolunk a felmerülő kérdésekre, próbálunk konferenciákon, rendezvényeken szerepelni, emellett igyekszünk egyéb akciókkal felhívni a figyelmet, mint például a Nomada remix-verseny.
RE: Mik a CC eredmények külföldön és idehaza? Tudod ezeket valahogy számszerűsíteni: felhasznált licenszek száma, felhasználók száma, stb.?
KA: Csak nagyjából tudok válaszolni, mivel nincs pontos mérési módszer. Legjobban a licenszoldalakra mutató linkek alapján lehet megbecsülni hány helyen használják. A kezdeti időszakban exponenciálisan nőtt a felhasználók száma, most világviszonylatban 30 millió körül lehet a CC-vel publikált oldalak száma. A magyar statisztika kb. 80 ezer felhasználást mutat. De - sajnos - sokan csak felteszik a CC ikont, vagy egy rövid szöveget, mert megtetszik nekik, hogy van ilyen, de nem a megadott licenszválasztó oldalt használják. Ennek azért van jelentősége, mert az onnan bemásolt kód részletes metaadatokat tartalmaz a licenszelt műről, és a keresők ezek alapján találnak rá. Ez pedig az egyik legnagyobb előnye a CC licenszeknek - ma már a nagyobb keresőkön lehet rákeresni, szűrni a CC-s tartalmakra. Egyébként több szolgáltató beépítette a licencválasztási funkciót - pl. ott van a flickr, ahol minden képhez külön CC-licencet rendelhetünk, és hogy magyar példát is említsek: itt a blog.hu-n is van rá lehetőség.
RE: Mik a legismertebb, leghíresebb CC alatt publikált művek?
KA: Idehaza egyelőre nem jellemző, hogy kereskedelmi forgalomban terjesztett műveket így adjanak ki. Tudtommal az általunk kiadott Lessig Szabad Kultúra című könyve volt az első, a CHI Recordings tesz fel zenéket CC alatt, és Gyurcsány egyik megjelent könyvét is feltette CC alatt a kiadója a netre. Külföldi példa viszont bőven akad - ott van például Cory Doctorow, aki felteszi CC alatt az öszes regényét a honlapjára, és a legtöbb könyve hatalmas siker az üzletekben is.
RE: Ezek szerint a kereskedelmi kiadás és a CC alatti publikálás egymás mellett párhuzamosan is létezhetnek ugyanarra a műre?
KA: Igen, ugyanaz a mű, más formában, más felhasználási engedéllyel jelenhet meg. Az általunk kiadott Szabad kultúra is papíron "hagyományos" licensszel került forgalomba, miközben CC alatt letölthető az elektronikus változata. A szerző bizonyos felhasználásokra ad jogot a szerződésben, ami korlátozódhat formátumra (pl. nyomtatott), országra és időtartamra. Az más kérdés, hogy egy kiadó belemegy-e abba, hogy csak a nyomtatott formátumra ad neki engedélyt a szerző és közben online elérhetővé teszi a művét.
RE: Visszatérve a felhasználói tartalmak megosztásához, felhasználásához - mennyire jellemző az, hogy az emberek valóban kihasználják a CC által nyújtott lehetőségeket, mennyire jellemző, hogy a CC alatt publikált dolgok tényleg feldolgozásra kerülnek?
KA: Erre nehéz válaszolni, mivel még követhetetlenebb, mint maga a CC alatti publikálások. Egy konkrét hazai példa a Nomada-remix projekt, ahol CC alatt közzétett számot remixeltek a résztvevők, aminek az eredményét szintén CC alatt tettük közzé. Az ötlet egy korábbi nemzetközi projektből jött, amiben világsztárok adtak közzé CC alatt számokat remixelésre.
RE: Voltak-e már olyan esetek, amikor CC licenszben foglalt jogot sértett valaki? Mi lett a jogkövetkezménye?
KA: Nem jellemző, de volt rá példa. Az egyik legismertebb, amikor egy Adam Curry nevű ex-celebrity, aki blogol, podcastol, beperelte a Flickerre non-commercial CC alatt felrakott, lányáról készült képeket felhasználó bulvárlapot. A holland bíróság kimondta, hogy az újság valóban megsértette a licenszet, és elmarasztalták a lapot.
RE: Mi a CC kapcsolata a környezettel: a jogalkotókkal és a jogkezelőkkel?
KA: Voltak és vannak vitáink, de itthon nagyon jó viszony alakult ki az Artisjus-szal, meglepően pozitívan és konstruktívan álltak hozzá a kezdeményezéshez. Az egyik jogászuk fent is van a CC levelezőlistán, és részt vesz a párbeszédben.
RE: És a jog elismeri megfelelő szerződéses formának azt, hogy én kirakok egy honlapra egy CC logót?
KA: Az Adam Curry per azt mutatja, hogy igen, megáll akár bíróság előtt is. Persze önmagában a logó nem elég, az engedély szövege is kell - erre van az említett licenszválasztó oldal. A hazai szerzői jogban volt olyan kitétel, ami a szerződést írásbeli formához kötötte, és két fél között kellett létrejönnie. Az írásbeliségi megkötés már feloldódott, a kétoldalú szerződés pedig megvalósul azáltal, hogy én kiteszem az engedélyt, te pedig a CC alatt publikált művem felhasználásával elfogadod a feltételeit. Egy ilyen peres esetnél általában nem kizárólag a törvény betűit, hanem a törvényalkotó eredeti szándékát és a felhasználás célját is vizsgálják.
RE: Mit tegyen, aki részt szeretne venni a hazai CC terjesztésében?
KA: Viszonylag kevesen foglalkozunk ezzel idehaza, bárkit szívesen várunk. Az elsődleges fórum a nyilvános CC levlista, oda fel lehet iratkozni. Amiben konkrét segítséget várunk az esetleg fordítások elvégzése lehet, elég sok olyan angol szöveg van, amit még nem volt időnk lefordítani. Fel lehet venni velünk a kapcsolatot közvetlenül a hazai CC oldalon is.
Utolsó kommentek