nem szokás kommentekre poszttal visszalőni, de az előző web2kritik bejegyzésre jött kommentek re-zése kommentben túl hosszú lett volna, másrészt alapkérdések feszegülnek kifelé, amik külön posztot érdemelnek.
a webmintplatform második részében néhány alapfélreértést oszlatunk elfele, és a végén eljutunk a téma legfontosabb és egyben játékelméletileg félreértelmezett, ámde még így félreértelmezetten is érthető és alkalmazható fogalmáig, a kevert stratégiáig. lecsó!
sztahanov: "mitől van az, hogy a 150 millió blogger 99%-ban nem saját szerveren, hanem valamelyik szolgáltatónál bloggol?"
két dolog mosódik össze:
- a webmintplatform-cél, nem a hagyományos net-alapú szolgáltatásokról, hanem pont a desktop alapú funkciók netservice-esítéséről szól. nem bélogokról, hanem szövegszerkesztőről, táblázatkezelőröl, médiaszerkesztőről és lejátszóról, fotobuzerátorról szól az üzenet (lásd lentebb). ilyen értelemben teljesen félrevezető egy gyakorlatilag csak weben értelmezhető funkcióhalmaz belekeverése a lecsóba.
- a béloggerek 99%a azért nem saját szerveren üzemeltet, mert nem olyan nerd, h saját szervere legyen, minek szerverezne, ha a csilivili szolgáltatás már létezik. a webmintplatform desktop-like szolgáltatásoknak a bélogszolgáltatásnál összemérhetetlenül nagyobb versennyel kell szembenézniük azon egyszerű oknál fogva, h sokkal erősebb az összehasonlítási alap.
sz: "Az emberek igenis rábízzák az adataikat a deliciousra, a Flickrre és a Writely-ra."
(eszpee, ugye a flckeren tárolod a képeidet? :) milyen adatok vannak a fenti szolgáltatóknál? tagfelhő, bookmark, webes publikálásra szánt, szűrt fotoportfolió, nem "core" magán-dokumentumok, nem munkaverziós, feldolgozás állapotában lévő média-anyagok. a writely egyelőre kakukktojás, mert ez az egyetlen desktop-like szolgáltatás-kihívó, amelynek jövőjére egyébként egyelőre nem feltétlenül tennék milliókat.
sz: "GMailt használsz-e? A juzerek sokkal nagyobb része használja a Gmailt levelezési backupnak, mintsem a Gmailt próbálná saját gépén backupolni."
azér vmilyen statot mögéraknék a fenti mondásnak. mert így ezzel egyenrangú, ha azt mondom, h a levelezést használó netizenek jelentős hányada levelezőprogramot használ, gmail ide, 1gigawebhelyes emilszolgáltatók oda. jaés a fenti mondat egyben azt jelenti, kedves sztahanov, h te ugye már egyáltatlán nem használsz levelezőprogramot, sőt le is szedted a gépedről? :)
eszpee: Egyébként meg egy analógia: pár év(tized)e elég sokunknak kézenfekvő, hogy bankban tartja a pénzét, pedig mondhatnánk, hogy "a nem használt csont elásva jó, a nem használt pénz pedig saját párnában tárolva."
örülök, h eszpee előhozta ezt az analogiát, mert rávilágít egy fontos különbségre. a bankhasználat elterjesztésénél elég hamar megjelent a külső kényszerítő erő: a bankátutalásos munkabér kifizetés, amit nem a userek, hanem a munkáltatók (őket meg a jogi környezet és a bankok) forszíroztak. a webmintplatform szolgáltatásoknál nincs külső erő, ha van is, az is inkább ellenirányú (jelenlegi desktop szoftvergyártók), a szolgáltatásoknak minden külső segítség nélkül, belülről kell meggyőzniük a kritikus tömeget.
eszpee: "Az NC analógia nem áll annyira, mint első ránézésre azt hinné az ember. Bárki által elérhető kajak sávszélesség akkor még sehol nem volt, eleve nem is feltétlenül nagy távolságokra, hanem irodákra találták ki főleg, ott viszont manapság is simán megtalálható, ha nem is a klasszikus "mindent a szerverről" formájában, de koncepciójában mindenképpen."
valóban, a sávszélesség volt a legfőbb gátló tényező, de ha az a mondás, h a network pc vállalati környezetre lett kitalálva, azt is látni kell, h a vállalaton belüli sávszélesség 8 évvel ezelőtt is lényegében, az átlag irodai core business szempontjából ugyanannyi volt, mint manapág. minden adott volt, minden kimutatás azt mutatta, h a network pc-nek a legalacsonyabb a tco-ja, mégsem terjedt el. eddig 8 év alatt kb. 18 hazai (nagy)vállalatnál fordultam meg, 18 IT infrastrukturát ismertem meg a legliberálisabbtól/alulszervezettebbtől, a legcentralizáltabbig/legleszabályozottabbig. sehol, ismétlem sehol, még a legdurvábban központilagmenedzselt hálózatban sem él még a network pc, még "koncepciójában" sem, de továbbmegyek ezen vállalatok IT stratégiáiban sem.
az üzleti életben ez egy nagy, többévtizedes yoyo, hogy a kliens-szerver felosztásban éppen minek, milyen szerepet szánnak, a terminálemulációtól a háromrétegű architektúrán keresztül a betonbunker-vastag kliensig. ott sincsenek univerzális megoldások, biztos lehetsz benne, h mindegyik vállalatnál lesz olyan üzleti funkció, amelyre nem a vékony-kliens a legjobb, legköltséghatékonyabb megoldás.
m: "a böngészők közti különbséget, mint kompatibilitási problémát érvként felhozni megmosolyogtató, annak fényében ha mindezt szembeállítjuk az operációs rendszerek mint platformok átjárhatóságával."
nem az operációs rendszereket, hanem a funkcionalitást hívta ki a hóra az inkriminált web2 alaptézis, így nem az operációs rendszereknek, hanem a funkcionalitásnak és a produktumnak kell átjárhatónak lennie, és ez a desktop világban meg is valósul. a böngészőket tekintve viszont jelenleg, és még valószínűleg jó sokáig egészen biztosan nem. hogy sztahanovot idézzem példaként (csak nem fejez le ezért): csak a nagyonnagy fakírok adminolják a blog.hu-t opera alól. pedig ez a web2 egyik viszonylag kikristályosodott, neves bélogmotorjára épített zászlósszolgáltatásáról, az egyik bélogról, és nem vmi speckóbb szolgáltatásról szólt. mi lesz itt később, amikor a valódi és ennél jóval bonyoltultabb desktop funkcionalitásokat kell elérni?
van egy olyan mondás, hogy a multimédia a jövő, nézzük csak, mire lesz (van) szükége egy átlagusernek ebből kiindulva: fotószerkesztésre, fotótárolásra, zenetárolásra, katalogizálásra, videoszerkesztésre, tárolásra. a másik mondás, h a pc (desktop) halott (lesz), nincs szükség szoftverekre, webes szolgáltatásként minden elérhető (lesz).
tegye mindenki az egerére a kezét:
valóban úgy gondoljuk, h egy böngésző a legalkalmasabb alapkörnyezet fotószerkesztésre? valóban úgy gondoljuk, h userek milliói fogják tonnaszámra készített, egyre több megabájtos fotóikat weben tárolni? valóban úgy gondoljuk, hogy a userek nem fogják lokálisan tárolni az itunesról letöltött, és az ipodban naponta cserélt zenéiket? valóban úgy gondoljuk, hogy egy böngészőben összelehet vágni a családi videót?
here is my point:
(itt is) a kevert stratégiára teszem a voksom: igen, vannak/lesznek olyan funkciók, amelyek minden további nélkül központosíthatók, sőt központosítva hatékonyabbak/kényelmesebbek, mint lokálisan, de ne akarjuk már a forradalmi hevületben kibaszni az ablakon a desktopot, mert a végén hiányozni fog, amikor a karácsonyi videó alá zenét akarunk bekeverni. ahogy az üzleti életben a SOA az aktuális, és egyben nagyon logikus és üdvözlendő hype-mém, úgy bukkant fel (megint) a magánfelhasználói világban a webmintplatform gondolat. ami szintén üdvözlendő, de ahogy a címkézés sem megoldás mindenre, úgy a webmintplatform sem alkalmazható egykaptafára valamennyi végfelhasználói funkcionalitásra. ha egy kicsit lehiggadtak a web2 kedélyek, ha lejjebb ereszkedtek a láncfűrészt tartó kezek, akkor el lehet kezdeni értelmesen gondolkodni, és a helyén kezelni a dolgokat s.k.
Utolsó kommentek