jeszenszy "dj-vizsga" zsolt parades cikkere (amit, mint kiderult, ironikus modon lenyegeben egy-az-egyben nyult le a wiredtol) valszleg szamtalan reakcio szuletik majd. ime az egyik.

figyelem: a cikk egy levelezolistara irt levelem alig szerkesztett valtozata, mert lusta vagyok. szal se ekezetek, se nagybetuk, se helyes kozpontozas, ellenben rengeteg rovidites es helyesirasi hiba. akit ez zavar, az most hagyja abba az olvasast. reklamacionak helye nincs, aki beprobalkozik, azt megdobalom jatekkatonakkal.

naszoval.

meglepve tapasztaltam, h egyebkent altalam okosnak tartott emberek kozott is vannak, akik jonak (v legalabbis "korrektnek") tartjak a cikket. az a baj, h csak latszolag korrekt. hogy ez a szemelyes erdekeltsegebol adodo szuklatokorusegebol fakad, v tudatosan probal manipulalni, azt nemtom, de asszem annyira nem is fontos. ket fo problemam van vele:

1.

bizonyos egyaltalan nem magatol ertetodo dolgokat axiomakent kezel. egyreszt azt, h egy vmilyen modon rogzitett szellemi termek minden egyes masolataert szuksegszeruen fizetni kell. masreszt azt, h ennek hianyaban elobb-utobb senki sem fog szellemi termekeket eloallitani, mert uzletileg nem eri meg, mivel nem letezik olyan uzleti modell, ami versenyezni tudna az ingyenes hozzaferessel. valojaban mindket hallgatolagosan axiomakent kezelt allitas puszta konvencio, azokbol az idokbol, amikor az informacio jo minosegben torteno sokszorositasa es terjesztese meg specialis apparatust igenyelt, ezaltal a kello mennyisegu tokevel rendelkezok monopoliuma volt.

az elmult szaz evben a sokszorositas es a terjesztes monopoliumara alapulo status quo volt ervenyben. erre epultek ra a zenekiadok, tevetarsasagok, filmstudiok, egy ennek megfelelo uzleti modell szerint. ennek a status quonak azonban lealdozott a digitalis rogzites, a szamitogepek, az internet es a fajlcserelo technologiak megjelenesevel.

a letunt status quora raepult szorakoztatoipar jelenleg foggal-korommel probalja fenntartani azt a latszatot, h a regi uzleti modelleknek tovabbra is mukodniuk kell. valojaban az, h vmibol bizonyos korulmenyek kozott penzt tudtal csinalni, egyaltalan nem jelenti azt, h minden mas korulmenyek kozott is jogodban all pontosan ugyanolyan modon penzt csinalni belole, ahogy addig tetted, es, h a torvenynek ezt a "jogodat" mindenaron vedelmeznie kell.

probalkozni persze lehet, es ugy tunik, egy ideig ebben meg partnerek a kormanyok meg a birosagok (nem kis reszben azert, mert a valasztopolgarok jelentos resze meg nem erintett a fajlcsereben, mivel internetileg analfabeta, habar vannak mar jelei a valtozasnak, pl a kaloz-part megjelenese svedorszagban), de ez csak halogatja az alkalmazkodni keptelenek osszeomlasat, megallitani nem tudja: azok, akik elsokent alkalmazkodnak (v mar eleve az uj feltetelek figyelembevetelevel indulnak), elobb-utobb elsoprik a dinoszauruszokat.

hogy megertsuk, a status quo valtozas mennyire fontos a jelenlegi tortenesek szempontjabol, gondoljunk bele: ha a filmszalag, hanglemez, meg ilyenek helyett egybol az internetet es a digitalis adatrogzitest talaljak fel, a filmipar, dvd-ipar, zeneipar, es hasonlok, ugy, ahogy ma ismerjuk oket, nyilvanvaloan nem jottek volna letre. egyszeruen meg sem fordult volna senkinek a fejeben, h penzt kerjen az audiovizualis termekek egyes peldanyaiert, mivel mar eleve azzal kalkulalt volna mindenki, h ezek a peldanyok ugyis pillanatok alatt ingyen elterjednek. ez azonban korantsem jelenti azt, h nem letezne filmgyartas, nem leteznenek zenekarok, senki sem keszitene rogzitett szellemi termekeket, egyszeruen csak mas uzleti modell szerint mukodne a dolog.

nehany pelda, hogyan lenne a fent vazolt szcenarioban, es hogyan lesz nehany ev(tized) mulva (mely ido alatt persze valszleg rengeteg embert fognak meg meghurcolni ilyen-olyan indokokkal):

• a rogzitett zeneszamok csak reklamokkent szolgalnanak. a zeneszek a felvetelek koltsegeit vagy sajat (munkaval megkeresett) penzbol fedeznek, vagy erre szakosodott zenei menedzsercegektol kolcsonoznek ra a penzt, akikkel olyan megallapodast kotnenek, h a koncertjeik es a merchandise (polok, poszterek, kulcstartok, ilyen-olyan, a zenekarhoz kapcsolodo lofaszok) beveteleinek bizonyos hanyadaval torlesztenek, valamilyen kamatra. ezek a cegek valszleg a koncertek szervezesebe es a merchandise eloallitasaba is szervesen bekapcsolodnanak. termeszetesen ennek megfeleloen csak olyan zenekarok tudnanak ilyen szerzodeshez jutni, amelyek kepesek olyan koncertet adni, ami jelentos hozzaadott ertekkel bir a rogzitett zeneanyaghoz kepest.
• tevesorozatokhoz hasonlo dolgok szinten leteznenek, ezek ingyenesen letolthetoek lennenek a gyarto ceg honlapjarol, illetve bizonyos gyujtoszajtokrol. a letoltheto epizodokban reklamok lennenek elhelyezve, akar product placementkent (tehat magaban a cselekmenyben jelennenek meg kulonfele termekek, monnyuk allandoan coca-colat innanak a szereplok), akar a kep aljan idonkent feltuno reklamfeliratok formajaban, esetleg otpercenkent megszakitana az epizodot egy felperces reklam. kezdetben (amig mar mindenki szamara teljesen evidens nem lesz) a letolto oldalon felhivnak mindenkinek a figyelmet, h a sorozat csak akkor tud folytatodni, ha mindenki innen tolti le, mert a hirdetok csak az innen letoltott peldanyok szama alapjan fizetnek. a sorozatok rajongoi maguk gondoskodnanak rola, h amennyiben a fajlcserelokon felbukkannak a reklamoktol megtisztitott valtozatok, akkor elarasszak azokat hasonloan elnevezett, de hamis fajlokkal, esetleg a dos tamadasok is rendszeresek lennenek az torrent-tracker oldalak ellen, amennyiben azok ilyen fajlokra mutato linkeket hostolnak. a fent emlitett, altalam okosnak tartott emberek egyikenek cinikus velemenyevel szemben ez nem egy naiv utopia, mint pl a vilagbeke, hanem (velemenyem szerint) egyszeru ok-okozati osszefugges, legalabbis ha kiindulhatok abbol, h en mit tennek az egyes sorozatok rajongoinak helyeben.
• az egesz estes filmek alapvetoen a mozibemutatoktol varnak a beveteleket, a moziban nepszeru filmeket pedig diszdobozban, mindenfele extraval ellatva adnak ki dvd-n, v hasonlo hordozokon, ezzel osztonozve a filmek rajongoit, h fizikailag is birtokolni akarjak a filmet.
• szoftverek egyeni gepekre telepitheto valtozatban joforman egyaltalan nem leteznenek (a lelkes amatorok freeware/shareware programjait leszamitva), maximum vekony kliens formajaban. a tenyleges funkcionalitas (vagy a hasznalathoz szukseges adatok) kozponti szervereken kapnanak helyet. ezek a programok elerhetoek lennenek ingyenesen is, reklamokkal sulyosbitott valtozatban, vagy kisebb havidij fejeben reklamok nelkul.

2.

a cikk meglehetosen aljas modon, tudatosan probalja a torrentezoket manipulalni es a pirate bay ellen hangolni azzal, h ugy allitja be oket, mintha azok a boruket probalva menteni, mintegy szembekopve a felhasznaloikat, rajuk akarnak uszitani a "jogvedoket". mikozben a valosagban a pirate bay mindig is egyertelmu tette, h a sajat mukodeset azert tekinti legalisnak, mert a sved torvenyek szerint csak a jogserto tartalom hostolasa tilos, az arra mutato linkeke nem. azaz nem most kezdtek "mutogatni" a felhasznalokra, mindig is azt tettek, es a felhasznalok ennek tudataban hasznaltak a pirate bayt.

megjegyzem, h ez a folenyes, lekezelo hangnem, amit megenged maganak, amikor a pirate bayesekett osztja a "nagykepusegukert", egyaltalan nem indokolt, ugyanis volt mire nagykepunek lenniuk: a torveny egyertelmuen az o oldalukon allt. ok tudtak helyesen, a sved torvenyek ertelmeben semmifele buncselekmenyt nem kovettek el. az, h a birosag rosszul alkalmazta a torvenyt, nem az o hibajuk.

az meg a masik, ahogy karorvend, h most majd mennek a bortonbe. hat egy lofaszt. elso fokon iteltek el oket, meg sok-sok ev, es sok-sok fellebbezes all elottuk, mire megszuletik a vegleges itelet, ami minden valoszinuseg szerint felmento lesz.

hacsak meg nem kenik nagyon alaposan az osszes birosagot a tisztelt "jogvedok".