Régebben bosszantott a dolog, de aztán beazonosítottam, és most rátaláltam a jelenség "hivatalos" megnevezésére is. Bevallom, imádom, mert nagyon szórakoztató. Főleg, ha olyan területen jelentkezik, amelyhez professzionális, de akár csak az átlagembernél magasabb szinten értek (pl. zene, lásd tehetségkutatók selejtezői). Ha valaki azt a következtetést vonja le ebből, hogy cinikus geci vagyok, nem tudom tényszerűen cáfolni. Egyszerűen remek móka látni az ebben "szenvedő" pácienseket, a magabiztos arccal előadott selejtes produktumaikat... az élmény legtöbbször priceless.
A Dunning-Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.
forrás: Wikipédia
A dolog nem ártalmatlan, pl. a Coding Horror blog már a második cikkét közli arról, hogy sok idő megy el állásinterjúkon arra, hogy rengetegen jelentkeznek programozói munkakörbe, akik konkrétan nem tudnak programozni, ők az NPP-k (Non-Programming Programmers). A jelenség annyira elterjedt, hogy már létezik egy online tesztrendszer az NPP-k kiszűrésére: pár egyszerű feladatot kell megoldani, választható programozási nyelven. Kollégáknak ajánlom kipróbálásra, az ingyenes demó tesztből jól kitűnik, hogy mi az az (egyébként nagyon alap-) szint, amit az NPP-k már nem tudnak megugrani.
Tudom, magam ellen beszélek, de amennyiben saját vagy ismerősük valamely tevékenységének kapcsán felismerik a szóban forgó effektust, nyomatékosan kérem Önöket, tegyenek meg mindent annak beszüntetése érdekében. Például kommentben írják meg az esetet mindannyiunk okulása végett.
(Előre is köszönöm az "azt hiszed, tudsz blogposztot írni?" értelmű kommenteket.)
Utolsó kommentek