Bíbíszí, szíenen, éjbíszí, éjdzsbíó, júpíszí, szíájé, ájbíem, ájszíkjú - ez így rendben van, azért ejtjük fenti formában ezen cégek neveit, mert egyszerűen így hívják őket. Talán igazuk van azoknak, akik féltik nyelvünket az angol szavak inváziójától, de a tulajdonnevek eredeti kiejtése miatt még a legkonzervatívabb nyelvőrködők sem emelnek kifogást.

No de mindjárt más a helyzet, ha a cég neve német. Nem számít a magyarban azonos hangot jelölő ékezet, naponta többször is elhangzik helytelenül a rádióban, de még a cég magamagát is olyan formában nevezi reklámjaiban, mintha egy cirill betűs telexgépen továbbították volna a szöveget: óemvé.

(A helyes megfejtők között egy umlauttal ékesített strafes kerül kisorsolásra.)