egyesekből és nullákból álló korunkban, amikor lassan a szagokat is digitális formátumban fogyasztjuk, egyszer óhatatlanul eljut mindenki arra a pontra, amikor a XYZ ezer forint + ÁFA költségű 2,45 éve használt digitális kameráján, köszönhetően a fénysebességűre gyorsult fogyasztói termékéletciklusnak a megadás jelei kezdenek megmutatkozni. ilyen esetekben néz szembe a 2.0s fogyasztó a távolról sem költői kérdéssel: végeztessen imádott kameráján egy XYZ-50 ezer forint értékű műanyag pöcök kicserélésével járó XYZ-40 ezer forint + ÁFA összeg körüli javíttatást a méltán legendás hírű márkaszervizek egyikével, avagy XYZ+20 ezer forint + ÁFA az összegen vegyen inkább egy másik, erkölcsileg kevésbé amortizált készüléket? a válaszadásra tett kísérletek többnyire böszme anyázásba, illetve a nap álnaiv kérdésébe torkollanak:

mi a rák kitinnel kivert faszába kerül, korunk csúcstechnológiáját és tömegtermelési együtthatóját meghazudtoló módon, egy szumma 30 forint anyag- és munkaköltségű lapkábelen 25 ezer forint + ÁFÁba (mondjuk a sony márkaszerviznél)? s.k.