egy első postnak. pedig.
a helyzet az, hogy azóta béloggolok, amióta vagyok. legföljebb nem tudtam róla. béloggoltam oskolásként, és béloggolok jómunkásemberként is. csak éppen eddig kizárólag szóban (és fotóban, de az kit érdekel). a verbális bélognak azonban két hátránya mindenképpen van: elszáll, mint minden, ami szó és csak kevesekhez jut el. a verbális béloggolást rendszerint különféle meetingek, közös röfögések, tükör előtti motyogás abszolválása gyanánt csinálom. más valószínűleg egyszerűen okoskodásnak, közös röfögésnek, vagy magában beszélésnek hívná őket. pedig.
hogyha jobban utánagondolok, már anyám is béloggolt, órákig tud bélogolni, minden zavaró trackback, pingelés, vagy komment nélkül. sőt már a fiam is béloggol egy jó ideje, de ő még ad a pozitív feedbackre. templomról és tücsiről nem is beszélve; egy merő béloggolás luxuskurva életük, naponta többször szétbéloggolják a környék kijelölt pontjait. gyakorlatilag egy bélog dinasztia szépreményű sarja vagyok, smint olyan, arra predesztinált, hogy. pedig s.k.
Utolsó kommentek