Utolsó kommentek

Címkék

42 (7) ? mint (1) abszurdisztánia (36) ajax (1) álhear (1) alkalmazott (1) árvíz2.0 (2) augusztus 20 (3) autó (2) a mint (2) bank (2) bartók (1) bay (1) beethoven (1) blg (17) blog.hu (1) bolgárúr (1) bor (1) bp (1) brazil (1) budapest (1) buzi (1) b mint (4) cigányok (1) családi kor (1) csomagolni (3) demokrati (3) dezájn (2) digg (1) diksnerri (47) dopping (1) dst (1) durvula (18) ebay (1) elmondhattam (41) emulátor (1) enfarok (13) eporm (2) é mint (3) e mint (4) felmérés (1) fiala jános (2) fizetés (1) fogyasztóvédelem (3) foto (5) freeyourmind (2) függőség (1) futureinc (1) f mint (3) geek (3) gettóbaj (2) góg és demagóg (2) google (1) gyb2.0 (8) gyurcsány (3) hazugságcunami (9) hellókarácsony (1) helyesbítés (1) hét műtárgya (10) hírelemzés2.0 (6) hisztéria (14) homár (1) homeopátia (2) homo (1) homoszexuális (2) html (1) hülyeség (1) h mint (2) index (4) influenza (1) informatika (2) interjú2.0 (6) internetadó (1) ismeretterjesztés (1) it-utópiasztán (1) it utópiasztán (1) i mint (4) java (1) jazz (5) jeszenszky (1) jpé-módszertan (2) j mint (1) kádár (1) keresés (2) kétharmad (1) kína (1) kínzó kérdés (1) kiss for prezi (6) kóka (1) konspiráció (8) kormányválság (3) közlekedés (2) kultúra (1) k mint (5) láthatatlankéz (1) levédia (1) licit (1) lmp (1) lnk (1) lopás (1) lumpenbűnőzés (1) l mint (2) magyarország (3) magyarország2.0 (38) magyar narancs (1) majom (2) marketing (2) mátrix (2) médea (9) megoldás (4) meleg (1) metoo (1) mindentmagánkézbe (2) mit állítunk? (6) monorierdő (1) mp3 (1) mszp (2) munka (1) munkásosztály (1) m mint (1) napalm (5) nap kérdése (64) nap népszavazása (2) nemzeti (1) nemzetkarakterológia (22) nyelvészkedés (2) n mint (1) obama (1) önkéntes (1) önköldöknézegetés (1) orbán viktor (4) origo (1) őszinte elismerés2.0 (11) ö mint (2) pblue (6) pedofilia (1) pirate (1) plágium (1) politika (3) politoly (24) pontfm (2) pornó (1) privilégiumok (1) p mint (3) rádió (2) rendszere (1) rezsicsökkentés (2) r mint (3) schmitt pál (1) socialengineering (2) social responsibility (3) sony (1) spam (3) spectrum (1) spenót (1) sport (2) stílus (4) sün (3) szdsz (4) szélsőközép (1) szociológia (2) sz mint (2) s mint (3) tank (1) tömeg (6) történelem (3) trianon (2) tudomány (6) t mint (1) újmédia (8) underground (1) user test (1) vers (1) video (1) voip (1) v mint (2) wb2drkk (14) web2-kritika (22) web2 kritika (3) yo (16) zeneipar (2) zsolt (1) \ / (2)

Friss topikok

  • ern0: Az utókor kedvéért: ez a poszt annak, a már levett Facebook-bejegyzésnek a mintájára lett írva, am... (2017.09.29. 08:44) Kedves Viktor, betelt a pohár!
  • Alexa Offenberger: Szia végre sikerült elolvasnom. Nagyon tetszet. Köszönöm hogy megmutattad. Pékségből a lány :D (2017.04.21. 15:54) A hülyeséggel való kapcsolat tíz stációja
  • Szedlák Ádám: A tömeg követeli a posztba a mikroelektronikás diát is! :) (2017.03.05. 20:58) A deszkák
  • Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: @Ballib Cenzúra: neked érveket ,fideszbarom? neked annyi elég,hogy hátmer a viktor aszonta. (2014.11.02. 12:03) Sikertörténetek: rezsicsökkentés és internetadó
  • Peterpapo: @panaszmuki: Egyébként szerintem azért van 18 évben meghatározva a házasságkötés (vagy cigaretta... (2014.07.10. 20:24) Mit is akartok a buziktól?

L, mint lopás

2009.04.22. 18:27 wice

jeszenszy "dj-vizsga" zsolt parades cikkere (amit, mint kiderult, ironikus modon lenyegeben egy-az-egyben nyult le a wiredtol) valszleg szamtalan reakcio szuletik majd. ime az egyik.

figyelem: a cikk egy levelezolistara irt levelem alig szerkesztett valtozata, mert lusta vagyok. szal se ekezetek, se nagybetuk, se helyes kozpontozas, ellenben rengeteg rovidites es helyesirasi hiba. akit ez zavar, az most hagyja abba az olvasast. reklamacionak helye nincs, aki beprobalkozik, azt megdobalom jatekkatonakkal.

naszoval.

meglepve tapasztaltam, h egyebkent altalam okosnak tartott emberek kozott is vannak, akik jonak (v legalabbis "korrektnek") tartjak a cikket. az a baj, h csak latszolag korrekt. hogy ez a szemelyes erdekeltsegebol adodo szuklatokorusegebol fakad, v tudatosan probal manipulalni, azt nemtom, de asszem annyira nem is fontos. ket fo problemam van vele:

1.

bizonyos egyaltalan nem magatol ertetodo dolgokat axiomakent kezel. egyreszt azt, h egy vmilyen modon rogzitett szellemi termek minden egyes masolataert szuksegszeruen fizetni kell. masreszt azt, h ennek hianyaban elobb-utobb senki sem fog szellemi termekeket eloallitani, mert uzletileg nem eri meg, mivel nem letezik olyan uzleti modell, ami versenyezni tudna az ingyenes hozzaferessel. valojaban mindket hallgatolagosan axiomakent kezelt allitas puszta konvencio, azokbol az idokbol, amikor az informacio jo minosegben torteno sokszorositasa es terjesztese meg specialis apparatust igenyelt, ezaltal a kello mennyisegu tokevel rendelkezok monopoliuma volt.

az elmult szaz evben a sokszorositas es a terjesztes monopoliumara alapulo status quo volt ervenyben. erre epultek ra a zenekiadok, tevetarsasagok, filmstudiok, egy ennek megfelelo uzleti modell szerint. ennek a status quonak azonban lealdozott a digitalis rogzites, a szamitogepek, az internet es a fajlcserelo technologiak megjelenesevel.

a letunt status quora raepult szorakoztatoipar jelenleg foggal-korommel probalja fenntartani azt a latszatot, h a regi uzleti modelleknek tovabbra is mukodniuk kell. valojaban az, h vmibol bizonyos korulmenyek kozott penzt tudtal csinalni, egyaltalan nem jelenti azt, h minden mas korulmenyek kozott is jogodban all pontosan ugyanolyan modon penzt csinalni belole, ahogy addig tetted, es, h a torvenynek ezt a "jogodat" mindenaron vedelmeznie kell.

probalkozni persze lehet, es ugy tunik, egy ideig ebben meg partnerek a kormanyok meg a birosagok (nem kis reszben azert, mert a valasztopolgarok jelentos resze meg nem erintett a fajlcsereben, mivel internetileg analfabeta, habar vannak mar jelei a valtozasnak, pl a kaloz-part megjelenese svedorszagban), de ez csak halogatja az alkalmazkodni keptelenek osszeomlasat, megallitani nem tudja: azok, akik elsokent alkalmazkodnak (v mar eleve az uj feltetelek figyelembevetelevel indulnak), elobb-utobb elsoprik a dinoszauruszokat.

hogy megertsuk, a status quo valtozas mennyire fontos a jelenlegi tortenesek szempontjabol, gondoljunk bele: ha a filmszalag, hanglemez, meg ilyenek helyett egybol az internetet es a digitalis adatrogzitest talaljak fel, a filmipar, dvd-ipar, zeneipar, es hasonlok, ugy, ahogy ma ismerjuk oket, nyilvanvaloan nem jottek volna letre. egyszeruen meg sem fordult volna senkinek a fejeben, h penzt kerjen az audiovizualis termekek egyes peldanyaiert, mivel mar eleve azzal kalkulalt volna mindenki, h ezek a peldanyok ugyis pillanatok alatt ingyen elterjednek. ez azonban korantsem jelenti azt, h nem letezne filmgyartas, nem leteznenek zenekarok, senki sem keszitene rogzitett szellemi termekeket, egyszeruen csak mas uzleti modell szerint mukodne a dolog.

nehany pelda, hogyan lenne a fent vazolt szcenarioban, es hogyan lesz nehany ev(tized) mulva (mely ido alatt persze valszleg rengeteg embert fognak meg meghurcolni ilyen-olyan indokokkal):

  • a rogzitett zeneszamok csak reklamokkent szolgalnanak. a zeneszek a felvetelek koltsegeit vagy sajat (munkaval megkeresett) penzbol fedeznek, vagy erre szakosodott zenei menedzsercegektol kolcsonoznek ra a penzt, akikkel olyan megallapodast kotnenek, h a koncertjeik es a merchandise (polok, poszterek, kulcstartok, ilyen-olyan, a zenekarhoz kapcsolodo lofaszok) beveteleinek bizonyos hanyadaval torlesztenek, valamilyen kamatra. ezek a cegek valszleg a koncertek szervezesebe es a merchandise eloallitasaba is szervesen bekapcsolodnanak. termeszetesen ennek megfeleloen csak olyan zenekarok tudnanak ilyen szerzodeshez jutni, amelyek kepesek olyan koncertet adni, ami jelentos hozzaadott ertekkel bir a rogzitett zeneanyaghoz kepest.
  • tevesorozatokhoz hasonlo dolgok szinten leteznenek, ezek ingyenesen letolthetoek lennenek a gyarto ceg honlapjarol, illetve bizonyos gyujtoszajtokrol. a letoltheto epizodokban reklamok lennenek elhelyezve, akar product placementkent (tehat magaban a cselekmenyben jelennenek meg kulonfele termekek, monnyuk allandoan coca-colat innanak a szereplok), akar a kep aljan idonkent feltuno reklamfeliratok formajaban, esetleg otpercenkent megszakitana az epizodot egy felperces reklam. kezdetben (amig mar mindenki szamara teljesen evidens nem lesz) a letolto oldalon felhivnak mindenkinek a figyelmet, h a sorozat csak akkor tud folytatodni, ha mindenki innen tolti le, mert a hirdetok csak az innen letoltott peldanyok szama alapjan fizetnek. a sorozatok rajongoi maguk gondoskodnanak rola, h amennyiben a fajlcserelokon felbukkannak a reklamoktol megtisztitott valtozatok, akkor elarasszak azokat hasonloan elnevezett, de hamis fajlokkal, esetleg a dos tamadasok is rendszeresek lennenek az torrent-tracker oldalak ellen, amennyiben azok ilyen fajlokra mutato linkeket hostolnak. a fent emlitett, altalam okosnak tartott emberek egyikenek cinikus velemenyevel szemben ez nem egy naiv utopia, mint pl a vilagbeke, hanem (velemenyem szerint) egyszeru ok-okozati osszefugges, legalabbis ha kiindulhatok abbol, h en mit tennek az egyes sorozatok rajongoinak helyeben.
  • az egesz estes filmek alapvetoen a mozibemutatoktol varnak a beveteleket, a moziban nepszeru filmeket pedig diszdobozban, mindenfele extraval ellatva adnak ki dvd-n, v hasonlo hordozokon, ezzel osztonozve a filmek rajongoit, h fizikailag is birtokolni akarjak a filmet.
  • szoftverek egyeni gepekre telepitheto valtozatban joforman egyaltalan nem leteznenek (a lelkes amatorok freeware/shareware programjait leszamitva), maximum vekony kliens formajaban. a tenyleges funkcionalitas (vagy a hasznalathoz szukseges adatok) kozponti szervereken kapnanak helyet. ezek a programok elerhetoek lennenek ingyenesen is, reklamokkal sulyosbitott valtozatban, vagy kisebb havidij fejeben reklamok nelkul.

 

2.

a cikk meglehetosen aljas modon, tudatosan probalja a torrentezoket manipulalni es a pirate bay ellen hangolni azzal, h ugy allitja be oket, mintha azok a boruket probalva menteni, mintegy szembekopve a felhasznaloikat, rajuk akarnak uszitani a "jogvedoket". mikozben a valosagban a pirate bay mindig is egyertelmu tette, h a sajat mukodeset azert tekinti legalisnak, mert a sved torvenyek szerint csak a jogserto tartalom hostolasa tilos, az arra mutato linkeke nem. azaz nem most kezdtek "mutogatni" a felhasznalokra, mindig is azt tettek, es a felhasznalok ennek tudataban hasznaltak a pirate bayt.

megjegyzem, h ez a folenyes, lekezelo hangnem, amit megenged maganak, amikor a pirate bayesekett osztja a "nagykepusegukert", egyaltalan nem indokolt, ugyanis volt mire nagykepunek lenniuk: a torveny egyertelmuen az o oldalukon allt. ok tudtak helyesen, a sved torvenyek ertelmeben semmifele buncselekmenyt nem kovettek el. az, h a birosag rosszul alkalmazta a torvenyt, nem az o hibajuk.

az meg a masik, ahogy karorvend, h most majd mennek a bortonbe. hat egy lofaszt. elso fokon iteltek el oket, meg sok-sok ev, es sok-sok fellebbezes all elottuk, mire megszuletik a vegleges itelet, ami minden valoszinuseg szerint felmento lesz.

hacsak meg nem kenik nagyon alaposan az osszes birosagot a tisztelt "jogvedok".

6 komment

Címkék: index majom zsolt pirate bay jeszenszky

A bejegyzés trackback címe:

https://re.blog.hu/api/trackback/id/tr381080488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ern0 · http://linkbroker.hu/ 2009.04.22. 23:46:55

Ne, kérlek ne! Pénzért persze mindent lehet, de ingyen ne adj tanácsot annak az iparágnak, amelyik módszeresen öli a zenét, nyomja a fos termékét a rádiókba, és bálnazsírosra keresi magát!

Dőljenek bele saját botfülükbe mielőbb, aztán jöjjön... hát, az is a pénzeszsákon üldögélő cilinderes genyák kartellje lesz, de legalább nem emezek. Azok is jól levesznek majd mindenkit, de talán a zene jobb lesz.

madbal 2009.04.24. 20:54:21

Illetőleg vegyük már észre, Zsolt miért küzd _valójában_!

Serio (törölt) 2009.08.04. 10:52:47

"szoftverek egyeni gepekre telepitheto valtozatban joforman egyaltalan nem leteznenek (a lelkes amatorok freeware/shareware programjait leszamitva), maximum vekony kliens formajaban. a tenyleges funkcionalitas (vagy a hasznalathoz szukseges adatok) kozponti szervereken kapnanak helyet. ezek a programok elerhetoek lennenek ingyenesen is, reklamokkal sulyosbitott valtozatban, vagy kisebb havidij fejeben reklamok nelkul."

Jaj nemár. Mindig előjön valami bomlott elméjű majom ezzel a sikítófrászos hülyeséggel, anélkül hogy belegondolna.
Ennyire nem kell fényesre nyalni a Google hátsóját, ne felejtse el senki hogy ezt nagyon sokan megpróbálták, és mindannyian úgy buktak bele, mint annak a rendje.

Eleve, ez a megjegyzés logikailag hibás. A fent vázolt "szcenário" így szólt:

"gondoljunk bele: ha a filmszalag, hanglemez, meg ilyenek helyett egybol az internetet es a digitalis adatrogzitest talaljak fel, a filmipar, dvd-ipar, zeneipar, es hasonlok, ugy, ahogy ma ismerjuk oket, nyilvanvaloan nem jottek volna letre"

Hát bizony az Internet idősebb mint a számítógéptől függetlenül árusított, "retail" szoftver. A "digitális adatrögzítés" nélkül pedig eleve a szoftver fogalma sem nyerhetett értelmet.

A dobozos Windows bizony minden szempontból a mai, informatikai kor szülötte, hiába próbálják minduntalan idejétmúlt dinoszaurusznak beállítani.

Pár ok, hogy miért jó a kliensoldali szoftver:
- Nem foglal le (annyi) szervererőforrást. Ezt ne becsüljük alá. A szerveroldali szoftver sem a mennyei számítóközpontban fut, hanem véges kapacitású gépparkokon.
(Ennek kiegészítéseként, mivel többé-kevésbé felhasználónként van egy gép, ezért tökéletesen skálázható, szemben a vékonykliens technológiával, ami a terhelés hirtelen megugrása esetén igen könnyen hanyattfekszik.)
- Csökkenti a függőséget a szolgáltatótól / termelőtől. (A vékonykliens alapú webalkalmazások használati szerződései, EULÁi mind a mai napig a "Lex Leonis" elv szerint íródnak: Tartalmazzák az egyik fél JOGAIT, és a másik fél KÖTELESSÉGEIT.)
- Biztonságtechnikai szempontból ezerszer megnyugtatóbb környezetet teremtenek.

Persze láthatjuk, hogy a gyors és folyamatos kommunikáció kihat a szoftveriparra is. Egyre több a "szolgáltatásként", előfizetésként értékesített szoftver, illetve sok cég megtalálta a módját annak, hogy ingyenes szoftvereket is a közösség rendelkezésére bocsássanak, és ugyanakkor pénzt is keressenek.

Ennek viszont semmi köze a kliensek vékonyságához / vastagságához.

wice 2009.08.04. 12:30:43

@Serio: vitatkozz nyugodtan, de a "bomlott elmeju majmozas" felesleges, keretik mellozni.

"Ennyire nem kell fényesre nyalni a Google hátsóját, ne felejtse el senki hogy ezt nagyon sokan megpróbálták, és mindannyian úgy buktak bele, mint annak a rendje."

1. egy szoval se emlitettem a google-t, plane nem nyaltam a hatsojat.

2. sokan megprobaltak es _mind_ belebuktak? ez egy kicsit tul altalanos kijelentes. konkretan kikrol beszelsz, es mikor probalkoztak ezzel? mennyi haztartasnak volt akkor internete? mekkora volt az internettel rendelkezo haztartasok atlagos savszelessege? mennyibe kerult akkor egy, a kiszolgalashoz szukseges szerverpark felepitese? es igy tovabb.

3. valoban vannak szubjektiv elonyei annak, ha a teljes program a gepeden van, ezt nem vitatom. nagyobb a biztonsagerzet, gyorsabb, meg ilyenek. de (amint egyebkent te is elismered), ez sok ceget a legkevesbe sem akadalyoz meg abban, h sikeres uzletet epitsenek a szoftver-mint-szolgaltatas modellre, es a felhasznalokat sem abban, h ezt igenybe is vegyek.

4. ha a vekony kliens kifejezesen akadtal fent, eleg lett volna annyit mondani, h nem feltetlenul kell annyira vekonynak lennie a kliensnek, amennyiben a vekonyt ugy ertjuk, h kizarolag a megjelenitessel foglalkozik. ebben meg egyet is erthetnenk, igy utolag megnezve tul elhamarkodottan irtam bele azt.

5. a dobozos szoftver egyaltalan nem a mai kor szulotte, hanem a pc hoskoranak maradvanya, amikor meg egyaltalan nem volt internet. akik abban a korban nottek fel, hozza vannak szokva a teljes mertekben telepitheto programokhoz, es egy reszuk biztos ragaszkodik is ehhez, de azota mar felnott egy generacio, akiknek abszolut nincsenek ilyen beidegzodeseik, es a legnagyobb termeszetesseggel hasznalnak olyan programokat, amik tavoli szerveren futnak, es az adataikat is ott taroljak.

maga a gepre telepitheto windows (v barmilyen mas oprendszer) persze tobbe-kevesbe elkerulhetetlennek tunik, hiszen ez egy olyan alapszoftver, aminek kozvetlen kapcsolatban kell lennie a geppel. viszont nem is errol beszeltem, mert ezzel nincs is akkora gond. a windows feltort valtozatainak hasznalata a fejlettebb orszagokban nem annyira elterjedt. tobb okbol: egyreszt, mert az ottani fizetesekhez kepest kellokeppen olcso, ezert nem eri meg vacakolni a toresek keresgelesevel minden egyes service pack utan, masreszt, mert mig a desktop piac hanyatlik, a laptopok eladasa egyre no, es ezeket altalaban mind elore telepitett, tehat jogtiszta oprendszerrel szallitjak. arrol nem beszelve, h pl a microsoft oprendszerekbol szarmazo bevetelenek legnagyobb reszet nem az egyeni felhasznaloknak, hanem a cegeknek eladott windowsok adjak, ahol sokkal konnyebb ellenorizni a jogtisztasagot.